Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosids
Csoport: Eurosids II
Rend: Mirtuszvirágúak (Myrtales)
Család: Díszlevélfafélék (Melastomataceae)
Alcsalád: Melastomatoideae
Nemzetség-csoport: Melastomeae
Nemzetség: Hercegnővirág (Tibouchina)
A hercegnővirág (Tibouchina) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe tartozó díszlevélfafélék (Melastomataceae) családjában a névadó Melastomatoideae alcsalád egyik nemzetsége. Legismertebb faja az ibolyafa (Tibouchina urvilleana), ami szerte a világon kedvelt dísznövény.
A brazil őserdőkből származó örökzöld cserje, amely a mi éghajlatunkon csak cserepes növényként tartható. Viszonylag ritka ágrendszerű, azonban erőteljes növekedésű cserje,
melynek pirosló, finoman szőrős hajtásait sűrűn borítják a nagyméretű, ovális, bársonyos tapintású levelek, amelyek erezete erőteljesen kirajzolódik.
A sötétzöld levélzet jól harmonizál a növény különleges szépségű virágaival, melyek élénk ibolya lilában pompáznak. Júliustól kezdődő hosszan tartó virágzása során viszonylag
nagy számban hozza a méretes, akár 10 cm-es, sötétporzós virágokat. Megfelelő metszéssel akár kisebb fácskának is nevelhetjük, melynek magassága azonban a mi éghajlatunkon ritkán haladja meg
a 1,5-2 métert, hazájában viszont akár a 6 méteres magasságot is eléri.
Gondozása
Napfényigényes cserje, amely tápanyagdús, savas vagy semleges kémhatású, jó vízáteresztő képességű talajt igényel. Vízigénye közepes, földjét tartsuk folyamatosan kissé nyirkosan.
Földjét érdemes mulccsal takarni, annak érdekében, hogy gyökérzete ne melegedjen fel annyira. Noha a nyár folyamán érdemes a szabadban tartani, erős fagyérzékenysége miatt még
az első fagyok előtt hűvös, világos helyre kell vinni. Időnként megtámadhatják a levéltetvek, a liszteskék, valamint a viaszos pajzstetvek.
A közeg kiszáradására és a túlöntözésre is kényes. Átültetést igényel évente, kétévente. Nyáron hetente tápoldatozzuk. Napos helyre állítsuk dézsáját, mert árnyékban nem virágzik. Virágzás után vágjuk vissza az új hajtások végeit. Téli pihenője alatt csak keveset locsoljuk, mert hajlamos a gyökérrothadásra.
Szaporítása
Tavaszi magvetéssel kb. 15 fokon, zölddugvánnyal késő tavasszal, illetve félfás dugvánnyal a nyár folyamán.
Források:
http://www.botanikaland.hu/tibouchina-urvilleana/hercegnovirag/
http://www.balintgazda.hu/balint-gazda/gentischer/ibolyafa.html
http://www.kolibrikerteszet.hu/ibolyafa_hercegnovirag
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hercegn%C5%91vir%C3%A1g
