Közel húsz éve foglalkozom már kaktuszokkal, s ezalatt az idő alatt csak hallomásból találkoztam a csigaproblémával. Soha nem támadták meg a kaktuszaimat. Nos, ez idén megváltozott.
Néhány hete, egyik reggel kisétáltam a kaktuszaim közzé, nézelődni. S mit veszek észre: két Lophophora williamsii-et valami megrágta, két helyen. Ekkor kezdtem a kártevőt keresni, s ez nem volt más, mint meztelen csigák. Jobban körültekintve pedig rengeteg meztelen csigát vettem észre. Azonnal elkezdtem kutatni, hogy hogyan lehet védekezni ellenük, ennek során számos infóra bukkantam.
Csigatörténelem
Mielőtt rátérnénk a védekezés különböző módszereinek a taglalására, menjünk vissza az időbe, hogy feltérképezzük vajon mi vezetett oda, hogy ezek a nyálkás állatkák megkeserítsék az életünket a kertben.
Ezen a környéken huszonhat házatlan csigafaj ismert, amelyek közül tíz mindenképp kártevőnek számít. Kertészetekben, napjainkban két behurcolt faj, a spanyol csupasz csiga (Arion lusitanicus) és rokona, a barna nagy csupasz csiga (Arion rufus) okozza a legtöbb kellemetlenséget.
A spanyol házatlan csigák (meztelencsigák vagy csupasz csigák) a múlt század 60-as éveiben kerültek Ausztriába élelmiszer-szállítmányokkal, ahol az esős nyaraknak köszönhetően elterjedtek és szaporodtak, és hamarosan ezen a környéken is megjelentek.
Megváltozott kertművelés 
A kertek ápolása az utolsó évtizedben jelentősen megváltozott. Régebben az agrárgazdaságokban és a kertekben is több tyúkot, szárnyast tartottak – és mint „utolsó vendégnek”, szabad volt ősszel a kertben takarítaniuk: a csigatojások és kisebb csigák az ínyencfalataik közé tartoztak.
A csigák elterjedéséhez az is jelentősen hozzájárul, hogy az elmúlt évtizedekben nagyon elhanyagolták a vízelvezető árkok karbantartását, ezért sok terület vizenyőssé vált, amit igen kedvelnek a csigák.
Elszaporodásukhoz hozzájárulhat az is, hogy 1990 óta csökkent a műtrágya és a talajfertőtlenítő szerek használata, e vegyületek ugyanis korábban némiképp gátolták terjedésüket.
Az utóbbi évek csapadékos időjárása és az árvizek szintén kedveztek a csigák terjeszkedésének.
A csigák természetes ellenségei
A csigák, amilyen szaporák, olyan sok ellenségük is van. A szárazon rakott fal (kőfal, amelyet nem tart össze beton) valóságos paradicsom a csigák ellenségeinek, például a gyíknak vagy a törékeny kuszmának.
A sövények és virágos cserjék alatt maradt lomb búvóhelyet nyújt a futrinkának, amely nagy csigapusztító.
Ugyancsak a csigapusztítók táborát szaporítják a sünök és a békák egyes fajtái.
Feltételezik, hogy a fogoly, a fácán és a vakond is fogyaszt csigát, de létszámukat nem tudják jelentősen csökkenteni. A vakond pedig ugyancsak káros a kertünkben.
A 2000-es évek elején kezdtek el kísérletezni a csigák biológiai irtásával Németországban és Ausztriában. Kiderült, hogy létezik egy olyan madár, amely nem undorodik a csupaszcsigáktól, sőt kifejezetten kedveli azokat. Ez az indiai futókacsa (Anas platyrhynchos f. domestica). Az egyetlen szépséghibája a dolognak, hogy ezt a kacsát a csigairtáson kívül másra nemigen lehet használni, mivel a húsa nem jó, tojását pedig a fertőzésveszély miatt célszerű kerülni.
Védekezés különböző módszerei
Összegyűjtés. Az egyik legbiztosabb módszer. Mivel nagyon gyorsan szaporodnak, az összeset biztos nem tudjuk majd összeszedni, de jelentősen megritkíthatjuk az állományt. Mivel a csigák éjjel aktívak, ezért ebben az időszakban érdemes kimenni a kertbe, és a zseblámpa fényénél összegyűjteni őket. Sós vizet tartalmazó üvegben gyorsan elpusztulnak.
Csapda házilag.Ha nem szeretnénk még vegyszerekhez folyamodni, akkor házilagos csapdázással is megpróbálhatunk védekezni ellenük. A legegyszerűbb csapda elkészítéséhez egy befőttes üvegre lesz szükségünk, amit ássunk bele a talajba úgy, hogy 2-3 cm maradjon kint belőle a föld felett, majd az üvegbe töltsünk kb. 2 dl sört, majd egy 20%-os ecetből csepegtessünk bele 15-20 cseppet. Arra ügyeljünk csak, hogy ne maradjanak a meztelencsigák tetemei az üvegben, ezért rendszeresen ürítsük azt. Az okát nem tudni, de a meztelencsigák “is” imádják a sör illatát.
Egy másik csapdás módszer, ha a földbe süllyesztett edényekbe sós vagy szappanos vizet teszünk. Tegyünk ki grapefruit héjat vonulási helyükre. A héjak alatt talált csigák szintén összegyűjthetők. Helyezzünk ki a növények mellé éles köveket vagy tojáshéjat, ezzel is megvédhetjük.
Ügyeljünk a kert tisztaságára, rendszeresen távolítsuk el a kertből a szemetet, és a lehullott leveleket.
Vegyszeres védekezés. A leghatékonyabb szerek a metaldehidtartamú termékek, mint pl. a Detia, Delicia, stb., amelyek vonzzák a csigákat, és a granulátumokon áthaladva, vagy azokat elfogyasztva rövid időn belül elpusztulnak. A szakboltban nekem a Mesurol nevezetű szert ajánlották, amely egy kék színű granulátum, s ugyancsak a fertőzött területre kell kiszórni.
Ezeknek a vegyszereknek a legnagyobb hátrányuk, hogy házikedvenceink is elpusztulhatnak a fogyasztásuk következtében. Ezért nagyon körültekintően kell bánni velük.
Ne várjunk arra, hogy az elpusztult csigákat megtaláljuk. Behúzódnak a talajrepedésekbe és ott pusztulnak el.
A legjobb még kora tavasszal – azaz még május előtt – alkalmazni a vegyszereket, mert a csigák nagyon szívesen elfogyasztják a kiszórt granulátumot.
Ügyeljünk arra, hogy csigaölő szer ne kerüljön a fogyasztásra szánt zöldségek, gyümölcsök közelébe.
Ami még bevált nekem
A vegyszeres védekezés mellett, nekem még a közvetlen ecetes permetezés vált be. Egy kiürült és kiöblített ablakmosó permetező tartályába 20%-os ecetet tettem, s azzal spricceltem le a csigákat. Azonnal elpusztultak.
Ami nem ajánlott
Van még néhány ősi módszer, ami ugyan hálos a csigákra, de mégsem javasolt. Az első a sózás, mely ugyan elpusztítja a csigákat, de a kertnek nem tesz jót. Beválhat a csigák útvonalának hamuval történő beszórása, de nem túl hatékony, és látványnak sem túl szép.
Írta: Ilonczai Gyöngyi
Forrás: kaktuszlap.hu
