Törzs:  Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales) Család: Szömörcefélék (Anacardiaceae) Nemzetség: Anacardium A kesu (Anacardium occidentale) Közép-Amerikában őshonos örökzöld növény. A szömörcefélék családjába tartozik. A kesufa 5-10 méter magasra nő meg. Sárga vagy rózsaszínű virágai 25–20 cm-es bugavirágzatokba tömörülve nyílnak. A szemiarid területeken Közép-Amerikától Északkelet-Brazíliáig honos, de a trópusokon világszerte termesztik. Fő kesutermesztők: India, Brazília, Nigéria, Mozambik, Indonézia és Tanzánia. A húsos „gyümölcs” …

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Valódi kétszikűek (Eudicots) Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales) Család: Aizoaceae Nemzetség: Delosperma   Dél-Afrikában őshonos alacsony pozsgás évelő, mely elterülve összefüggő szőnyeget képez a talajon. Virágai májustól egész nyáron át virágoznak, s élénk színfoltot adnak, ültessük bár sziklakertbe, beton utak szélére vagy kőedénybe.   A növény húsos hengeres levelei közép-zöldek. Magassága mindössze 10-15 …

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales) Család: Őszirózsafélék (Asteraceae) Nemzetség: Bakszakáll (Tragopogon)   A közönséges bakszakáll (Tragopogon orientalis) vagy nevezik még kecskedísznek, bakfűnek, tejes fűnek, kígyómarást gyógyító fűnek és kakukksalátának, az őszirózsafélék egyik faja. Kétéves vagy évelő, hengeres, erős karógyökerű, 30-70 cm magas, felálló szárú növény. Kékeszöld szára egy- vagy kevés …

Kis segítség élőhelyi talajokhoz hasonló, fiziológiailag optimális ültetőközegek összeállításához. Írta: Vasas István Alsózsolca Kritika, észrevétel, segítség esetén: anapsida@gmail.com   A pozsgások tartási, élőhelyi körülményeiről úgy általában egyre többet tudunk. Azért csak úgy általában, mert van néhány olyan körülmény, melynél igencsak hiányosak az információk. Ezek közé tartozik az élőhelyi talaj és a használható ültető közeg. Még …

A csigák sajna nemcsak a kiskerteket dézsmálják meg, de a kaktuszainkra is komoly veszélyt jelenthetnek. Idén ez fokozottan igaz, mivel a nedves idő kifejezetten előnyös a csigák szaporodásának. Közel húsz éve foglalkozom már kaktuszokkal, s ezalatt az idő alatt csak hallomásból találkoztam a csigaproblémával. Soha nem támadták meg a kaktuszaimat. Nos, ez idén megváltozott. Néhány …

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Valódi kétszikűek (Eudicots) Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales) Család: Kaktuszfélék (Cactaceae) Alcsalád: Kaktuszformák (Cactoideae) Nemzetség: Turbinicarpus Faj: Schmiedickeanus A Turbinicarpus nemzetségnév jelentése két idegen kifejezés – a latin turbo, melynek jelentése csiga, forgó, örvénylő, valamint az ógörög karpos szó,melynek jelentése termés – összevonásából jött létre. A nemzetségnév tehát a csavarodott kúpos, gömbölyded csiga …

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Valódi kétszikűek (Eudicots) Osztály: Rosidae Osztály: Eurosids I Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Alrend: Csalánvirágúak (Urticineae) Család: Eperfafélék (Moraceae) Nemzetség: Maclura   A narancseper (Maclura pomifera) az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó Maclura nemzetség egyik faja, mely Észak-Amerikában őshonos. Példányai tövises ágú, kétlaki, jellegzetes csoportos áltermést (a messziről narancshoz hasonlító narancsepret) termő, lombhullató cserjék vagy …

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Valódi kétszikűek (Eudicots) Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales) Család: Mákfélék (Papaveraceae) Alcsalád: Mákformák (Papaveroideae) Nemzetség: Mák (Papaver) A mezei pipacs elterjedési területe Dél- és Közép-Európa. A pipacs feltűnő és ismert, 30–80 centiméter magas, egyéves növény. Levelei szárnyasan, mélyen szeldeltek, durván fűrészes szélű szeletekkel, a szárral és a virágkocsánnyal együtt rásimuló vagy elálló serteszőrösek. …

Törzs:  Toboztermők (Pinophyta) Csoport: Tűlevelűek (Pinopsida) Rend: Fenyőalakúak (Pinales) Család: Araukáriafélék (Araucariaceae) Nemzetség: Sárkányfenyő (Wollemia) Súlyosan veszélyeztetett faj! A sárkányfenyő (Wollemia) az araukáriafélék (Araucariaceae) élő kövületnek számító, monotipikus (egyfajú) nemzetsége. Egyedül a kelet-ausztráliai Wollemi Nemzeti Park néhány eldugott szurdokvölgyében maradt fenn kis csoportokban mintegy száz példánya. A nemzetséget az őslénytanászok 90 millió éves kövületekből ismerték; az …

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Rend: Burgonyavirágúak (Solanales) Család: Szulákfélék (Convolvulaceae) Nemzetség: Hajnalka (Ipomoea) Az édesburgonya (Ipomoea batatas) a szulákfélék családjába és a hajnalka nemzetségbe tartozó növény, melyet főként gyökeréért termesztenek, de fiatal levelei is fogyaszthatóak. Neve ellenére rendszertanilag nem rokona a burgonyának, csak a gumói alakja hasonlít rá. Az édesburgonya a fejlődő …

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Core eudicots Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales) Család: Kaktuszfélék (Cactaceae) Alcsalád: Kaktuszformák (Cactoideae) Nemzetség-csoport: Trichocereeae Nemzetség: Echinopsis Név eredete Az Echinopsis nemzetségnevet Dr. Joseph Gerhard Zuccarini (1797-1848) német botanikus, kaktuszkutató és fajleíró, a Müncheni Botanikai Egyetem professzora alkalmazta először. Az Echinopsis név két görög szó összevonásából kialakított tudományos kifejezés. …

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Rosids Csoport: Eurosids II Rend: Mirtuszvirágúak (Myrtales) Család: Díszlevélfafélék (Melastomataceae) Alcsalád: Melastomatoideae Nemzetség-csoport: Melastomeae Nemzetség: Hercegnővirág (Tibouchina) A hercegnővirág (Tibouchina) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe tartozó díszlevélfafélék (Melastomataceae) családjában a névadó Melastomatoideae alcsalád egyik nemzetsége. Legismertebb faja az ibolyafa (Tibouchina urvilleana), ami szerte a világon kedvelt dísznövény. A …

Törzs:  Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales) Család: Olajfafélék (Oleaceae) Nemzetség: Ligustrum Fajok Közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), 3-4 méteres, terjedő tövű, felálló ágú cserje. fiatal hajtásai finoman szőrösek. Levelei lándzsásak vagy keskeny hosszúkásak, védett helyen néha áttelelnek. Illatos virágai június-júliusban nyílnak. Termése fénylő fekete, gömb alakú. Hazája Észak-Afrika, Európa, Kis-Ázsia. Nálunk erdőkben, …

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales) Család: Szivarfafélék (Bignoniaceae) Nemzetség: Szivarfák (Bignonieae) Leírás: Az örökzöld trombitacserje vagy másképpen bignónia egy, az észak-amerikai kontinens középső és déli részén őshonos félörökzöld kúszócserje, mely májusban és júniusban bőven hozza tölcsér formájú virágait. A jobbára sárga torkú, különleges árnyalatú narancsszínű, esetleg sárgás virágok csoportosan nyílnak a növényen, …

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales) Család: Csuporkafélék (Gesneriaceae) Nemzetség: Saintpaulia   Az afrikai ibolya, elterjedtebb nevén fokföldi ibolya (Saintpaulia) az ajakosvirágúak rendjébe, a csuporkafélék (Gesneriaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Pármai ibolya néven is ismert. Neve kétszeresen is megtévesztő, hiszen egyrészt Fokföldtől nagyon messze él, másrészt rendszertanilag távol áll az ibolyafajoktól (Viola …

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Rend: Hídőrvirágúak (Alismatales) Család: Kontyvirágfélék (Araceae) Alcsalád: Kontyvirágformák (Aroideae) Nemzetség-csoport: Thomsonieae Nemzetség: Óriáskontyvirág (Amorphophallus) Faj: Amorphophallus titanum   A titánbuzogány (Amorphophallus titanum) a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozó növényfaj, melyet egyszerűen óriáskontyvirágnak is hívnak. Odoardo Beccari olasz botanikus fedezte fel 1878-ban Szumátrán. A latin név a görög amorphosz (formátlan), phallosz …

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Valódi kétszikűek (Eudicots) Osztály: Asterids Osztály: Euasterids I Rend: Burgonyavirágúak (Solanales) Család: Szulákfélék (Convolvulaceae) Nemzetség: Cuscuta Az aranka (Cuscuta) az összenőtt szirmú szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó nemzetség. Korábbi rendszertanokban az önálló Cuscutaceae család egyetlen nemzetségeként is kezelték. Magyar népies nevei: aranyfonalfű, boldogasszony haja, fecskefonal, fonalfűnyüg, görényfű, hajnevelőfű, herefene, herefojtó, köszvényfű, lucernakosz, …

Törzs: Zárvatermők Osztály: valódi kétszikűek Alcsoport: asteridae Rend: tárnicsvirágúak család: apocynaceae Nemzetség: Ceropegia A Ceropegia stapeliiformis Dél-Afrikában és Szváziföldön őshonos növény. Általában cserjék alatt, az avar védelmében gyökerezik. A Ceropegia stapeliiformis egy földön fekvő kúszónövény, melynek szára a talaj érintésével gyökeret ereszt. Levelei kezdetlegesek, rövid életűek, a szárról hamar leesnek. Virága 5-7 cm hosszú, jellegzetes …

Törzs:  Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Valódi kétszikűek (Eudicots) Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales) Család: Loganiaceae Nemzetség: Spigelia Északkelet-Brazíliában, az Atlanti esőerdőben olyan növényt fedezett fel egy amatőr botanikus, amely lehajol, hogy magvait a talajba juttassa. A Spigelia genuflexa névre keresztelt fajt az orosz származású Alex Popovkin írta le a PhytoKeys című szaklapban. Az amatőr botanikus már több mint …

A begónia xantomónászos betegsége (Xanthonomas campestris pv. begoniae) esetén az áttetsző levélfoltok megjelenését a hajtások hervadása követi. A muskátli legveszélyesebb betegségét is xantomónász okozza (Xanthomonas campestris pv. pelargonii) , és a levelek, valamint hajtások vizenyős, megfeketedő foltjairól ismerhető fel. A fertőzött növényeket különítsük el, tartsuk szárazabban és ügyeljünk arra, hogy a leveleikre ne kerüljön víz. …