«

»

Aranka – Cuscuta nemzetség

800px-Cuscuta_europaea_(on_Urtica_dioica)

Virágzó közönséges aranka (Cuscuta europaea) nagy csalánon (Urtica dioica)

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)

Osztály: Valódi kétszikűek (Eudicots)

Osztály: Asterids

Osztály: Euasterids I

Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)

Család: Szulákfélék (Convolvulaceae)

Nemzetség: Cuscuta

Az aranka (Cuscuta) az összenőtt szirmú szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó nemzetség. Korábbi rendszertanokban az önálló Cuscutaceae család egyetlen nemzetségeként is kezelték. Magyar népies nevei: aranyfonalfű, boldogasszony haja, fecskefonal, fonalfűnyüg, görényfű, hajnevelőfű, herefene, herefojtó, köszvényfű, lucernakosz, paplanfű, pippany.

Levéltelen és lágyszárú, klorofillt nem tartalmazó, halvány sárgás színű, később gyökér nélküli, élősködő gyomnövények. Fonálszerű szárukon virágzatokban apró, húsos virágai vannak, amelyeknek csészéje 4-5 hasábú, szirma harang vagy korsó alakú, a szirom csövéhez nőtt 4-5 porzója van, a toktermés kétüregű, négymagvú.

 

Fajai

A hazánkban honos arankafajok közül jelentékenyebb károkat okozza:

  • A lenfojtó aranka (Cuscuta epilinum Weihe). A lenfojtó aranka a lenvetésben tesz kárt, de megél a lóherén és lucernán is, amelyen különben a herefojtó és az illatos aranka él.
  • A herefojtó v. kisaranka (Cuscuta trifolii Bab.), lóherén és lucernán élősködik, vékony szálú, ún. „ördögcérna”.
  • Az illatos, vagy nagy aranka (Cuscuta campestris Yuncker, syn.: Cuscuta arvensis Beyr.), szintén lóherén és lucernán élősködő, szála durvább, rostosabb, zöldessárga. Paprikán, paradicsomon stb. is megél.
Cuscuta_campestris_covering_host01

Nagy arankával borított terület

1280px-Cuscuta_campestris

Nagy aranka virága

  • A kakukkfűfojtó aranka (Cuscuta epithymum /L./ L.) károsíthat lucernában, de főként különböző füveken élősködik.
1280px-Cuscuta_epithymum2

kakukkfűfojtó aranka

Cuscuta_epithymum_140808b

Kakukkfűfojtó aranka virágai

  • A közönséges aranka, v. Aranyfonalfű (Cuscuta europaea L.) szára vöröslő v. sárgás, leginkább sziromtalan növényeken él (fűzfa, csalán, komló stb.), de előfordul csillagfürtön is.
Cuscuta_europ_kz1

Közönséges aranka csalánon

  • A többi faj vadon növő növényeken élősködik.

Kártétele

Az aranka magja a talajban csírázik, a csíra szőrös és süvegtelen gyököcskéje a földbe furakodva szilárd helyzetbe kerül, a szárrésze felfelé irányul, és ingaszerű mozgást (nutációt) végez, ami közben a gazdanövényre rátalál, növekedésénél fogva rácsavarodik és a gazdanövénnyel érintkező oldalán apró dudorok alakjában, szívókat fejleszt, melyek a gazdanövény szárára erősen ráilleszkedve, attól a kész táplálékot elvonják. Ezáltal a gazdanövényt gyengítik, sőt el is pusztítják, és ezzel a termesztett növényi kultúrákban nagy kárt okoznak.

Az aranka a fitoplazma-baktériumok fertőzési vektora is lehet.

A zöld vetésben eleinte halvány kerek folt alakjában jelentkeznek, amely mindinkább nagyobbodik, terjed. Nagy mértékű károsításának megakadályozására irtani kell.

 

Védekezés

Az arankát irtani kell vagy úgy, hogy az arankás foltot felkapáljuk és még hozzá 1 méternyi sávot, azután szalmával behintjük, és ott helyben elégetjük, vagy pedig az arankás foltot lekaszáljuk az ép lóherés 1 m-nyi sávjával, azután a foltot 30 cm vastagságban lótrágyával, vagy földdel befedjük. 3-4 hét múlva, a foltról a trágyát eltávolítjuk, mire a lóhere ismét növekedésnek indul, az aranka pedig ez idő alatt kipusztult.

Újabban inkább ajánlják, hogy a foltot le kell kaszálni, felkapálni és a kikapált növényeket jó mélyen a föld alá temetni. Ez az irtási mód a többinél olcsóbb és célszerűbb. Az arankás lóherét, vagy lucernát nem szabad a foltról elhordani, mert az aranka elhullott szárrészei a gazdanövényhez jutnak, és új foltot hoznak létre. Az aranka terjedését leginkább megelőzhetjük, aranka-mentes, tiszta vetőmag használatával.

Arankairtás céljából ún. foltkezelés is lehetséges, mely során általában totális herbiciddel az arankát gazdanövényével együtt foltszerűen elpusztítjuk. Használható főbb hatóanyagok 2013-ban: glifozát, diquat-dibromid, pendimetalin, stb. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium: Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2013 I.)

 

Forrás: Wikipédia